Csernobil-szintű katasztrófa lehet belőle, ha találat éri az iráni buseri atomerőművet
Irán jelenlegi egyetlen működő atomerőművét, a buseri atomerőművet még az oroszok építették. Moszkva szerint nem lenne jó ötlet megtámadni a létesítményt.
Irán jelenlegi egyetlen működő atomerőművét, a buseri atomerőművet még az oroszok építették. Moszkva szerint nem lenne jó ötlet megtámadni a létesítményt.
Pénteken Genfben találkozik az iráni külügyminiszter brit, francia és német kollégáival, valamint az EU külügyi képviselőjével.
Válogatásunk a világlapok híreiből.
1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Egyelőre nem tudni, milyen rakétával hajtott végre csapást Irán Izrael ellen csütörtök reggel, de az biztos, hogy a lövedék sikerrel jutott át a Vaskupolán.
Az Arakot úgy tervezték, hogy alkalmas legyen a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges plutónium előállítására.
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
Marija Zaharova szerint nem ígér semmi jót Oroszország számára, ha káoszba süllyed Irán.
A két államfő megegyezett arról, hogy augusztus végén Kínában fognak tárgyalni.
Miközben Izrael és Irán továbbra is csapásokat mér egymásra, útnak indult az amerikai légierő speciális repülőgépe, ami képes kimutatni a radioaktív elemek légköri jelenlétét.
Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Jelentős terheket rónak a háborúk a családokra, de elviselik, ha elfogadható az indok – számol be a közhangulatról Székely Róbert Tel-Avivban élő Izrael-szakértő.
Bakuban várják, hogy visszatérhessenek Magyarországra.
A török elnök Benjamin Netanjahut tartja a régió biztonságát fenyegető legnagyobb veszélynek.
A brit lap szerkesztőségi vezércikke szerint az Irán elleni hadművelet súlyos viszályba fordulhat át, tesz a jogi normákra, és lehet, hogy végleg meghiúsítja a diplomáciai erőfeszítéseket a teheráni atomprogram ügyében.
Irán stratégiai gyengeségét tartja az izraeli támadás fő mozgatórugójának Robert Chatterjee Közel-Kelet-szakértő, az arab és a muszlim térséggel foglalkozó, Berlinben megjelenő Zenith negyedéves szakfolyóirat főszerkesztő-helyettese.
Katonai diadal kapujában áll Izrael, ám az Irán ellen indított támadása csak akkor lehet tartós siker, ha a teheráni teokratikus rezsim összeomlik, vagy sikerül megsemmisíteni a perzsa állam atomkapacitását. Utóbbi csak Amerika hadba lépésével lehetséges, annak következményei azonban beláthatatlanok.
Létezik-e még az amerikai elrettentő erő a világban? Mit lép Donald Trump a közel-keleti háborúban. Kié lehet a hatalom Iránban az ajatollahok után? Jogi és morális dilemmák Irán megtámadása ügyében: mi van, ha Kína is azzal az indokkal támadná meg Tajvant, hogy az veszélyt jelent rá. Az EU-nak most már tényleg távoznia kell az orosz energiapiacról, azaz felhagynia Putyin háborújának támogatásával. Témák és vélemények a világlapokból.
Teherán térségében is csapásokat hajtottak végre, a műveletben pedig több mint 50 gép vett részt.
Abdulrahim Muszávi felszólította Tel-Aviv és Haifa lakóit, hogy hagyják el a térséget az „életük megóvása végett”.